Szilveszter a világ körül

2016. december 29.

Az óév búcsúztatása az egész világon az egyik legnépszerűbb ünnep. Az utcabál, a tűzijáték és a hatalmas lakomákból álló dínom-dánom természetesen mindenhol hagyomány, ám ezeken túl vannak olyan helyi szokások, hiedelmek, amelyek általában népszokásból erednek, és nagyon érdekesek vagy éppen viccesek nekünk magyaroknak.

TITKOS SZERENCSE
Gondoltad volna például, hogy vannak olyan országok, ahol a hölgyek szilveszter éjszakáján meghatározott színű fehérneműt viselnek?
Törökországban például a piros bugyi szerencsét hoz, míg Mexikóban ugyanez a szín a nagy szerelem reményével kecsegtet. Argentínában is a szerelmet vonzzák a hölgyek a vadonatúj rózsaszín csipkekölteményekben. Chilében a sárga fehérnemű tesz termékennyé, de óvakodnak a halványsárgától, mert az az árulás színe. A leginkább “gyümölcsöző” eredményt az aranysárga színtől várják.
Ám némely országokban nemcsak a fehérnemű, de a ruha színének is nagyobb jelentőséget tulajdonítanak. Mexikóban az emberek szívesen bújnak sárga ruhába a szilveszteri bulikon, ugyanis úgy hiszik, ez az árnyalat, amelynek tónusa a legközelebb áll az aranyéhoz, a következő évre gazdagságot hoz nekik. Brazíliában a fehér színben hisznek, mert szerintük az elijeszti a rossz szellemeket, míg Rómában a piros ruhától várják a szerencséjüket.
ÉJFÉLI SZOKÁSOK
Nem kérdés, hogy a szilveszteri buli csúcspontja az egész világon az óév és új esztendő találkozása. Lássuk hát, mely országokban milyen szertartás jellemzi ezt az időpontot!
Skóciában a first-footing („első érkező”) a szokás, aminek lényege, hogy közvetlenül éjfélt követően mi legyünk az elsők, akik egy szomszédhoz vagy baráthoz bekopogtatnak. Ilyenkor ajándék is akad, vagy egy pénzérme, vagy kenyér, vagy só, vagy széndarab, esetleg kis whisky, ezek ugyanis pénzügyi sikereket, ételt, jó ízeket, meleget és jókedvet hoznak az újévben.
A Fülöp-szigeteken szilveszter este a gonosz szellemek elijesztése céljából a házban az összes villanyt felkapcsolják, és, hogy megmutassák a kijáratot, kinyitják az összes ajtót, ablakot, szekrényt. Aztán mikor éjfélt üt az óra, őrült módjára körberohannak a házban, és mindet be is zárják.
Ezzel szemben az argentínoknak semmi más dolguk nincs, mint pontban éjfélkor a jobb (tehát nem bal!) lábukkal előrelépni, hogy ezzel kezdjék meg az új évet, ami ennek következtében kizárólag szerencsés és sikeres lehet.
Az ausztrálok a zajkeltésben hisznek, úgyhogy éjfélkor fogják a különböző edényeket és serpenyőket, és azokat ütve vonulnak az utcákon.
El Salvadorban az a szokás, hogy éjfélkor egy tojást törnek egy üvegtálba, majd éjszakára kint hagyják az ablakpárkányon. Reggelre a tojás kissé már összeáll, és amilyen alakot formál, azt hozza majd az Újévben a jószerencsénk. (Az alak felfedezéséhez elég erős fantáziára van szükség.)
Chilében és Mexikóban azt tartják, ha éjfél után egy bőrönddel elszaladsz a sarokig és vissza, akkor nagy utazás vár rád az Újévben.
A guatemalaiak pontban éjfélkor 12 pénzérmét hajítanak a hátuk mögé az utcán, természetesen úgy, hogy az utcának háttal állnak. Ezzel a hagyománnyal el is érkeztünk a szilveszteri szokások másik sok helyen felbukkanó “szereplőjéhez”, a 12-es számhoz.
A 12 (hónap) BŰVÖLETÉBEN
A kubaiak Szilveszterkor szeretik megtudni kilátásaikat a jövőre nézve, ezért éjfélkor 12 szőlőszemet esznek meg. A szőlőszemek édességéből állapítják meg, hogy melyik hónap mennyire lesz szerencsés.
A spanyolok is a szőlőben hisznek, itt viszont minden egyes éjféli harangütésre kell egy-egy szemet megenni, ami lássuk be, nem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik. Mindenesetre a szemek sikeres elfogyasztása garantálja a bőséget az új esztendőben.
Chilében az éjféli pezsgő után osztanak a vendégeknek 1-1 fapálcikát, amelyre 12 szerencsét, egészséget és jólétet hozó szőlőszemet húztak. A chileiek egyébként 12 gyertyát is gyújtanak, amelyek közt van a békét adó kék, a gazdagságot elhozó sárga, a szenvedélyt szimbolizáló piros, az egészséget garantáló zöld, a fényt és világosságot jelképező fehér, valamint narancssárga gyertya, ami az intelligencia színe.
ESZEM-ISZOM
Szilveszterkor természetesen finom étkektől roskadozik az ünnepi asztal. Ám amíg nálunk a malacsült, a virsli és a lencse van szokásban, addig Rómában például a mazsola, míg Törökországban a pulyka is szerencsét hoz. Abban, hogy az oroszok a kívánságaikat leírják egy darab papírra, még semmi különös nincs. Ám a papírt később elégetik, majd a hamut egy pohár pezsgőbe szórva még éjfél előtt meg is isszák. Lehet, hogy idén nekünk is ki kellene ezt próbálnunk? Apropó, tűz! Bizony az óévbúcsúztatás néhány országban a tűzzel kapcsolatos szertartással is egybekötődik.
TŰZ
Dél Mexikóban például rongyfigurát eszkábálnak az óévet szimbolizálva, és pontban éjfélkor nagy tüzet raknak, amin elégetik. Chilében egy ember nagyságú bábut éget el mindenki. A hagyomány szerint a bábuval együtt elégetnek minden fájdalmat, szomorúságot és bajt, ami érte őket az elmúlt év alatt. Chile mellett Ecuadorban is szokás a bábuégetés, hiszen ez ott is az óév búcsúztatását és az újév köszöntését jelképezi. A férfiak nőnek öltöznek, a bábu özvegyének szerepét játszva el, miközben pénzt „koldulnak” az utcán, hogy azzal mentsék meg az égetéstől a „férjüket”. Persze ez sosem sikerül nekik.
VÍZ
Szilveszterkor néhány országban a tűz mellett egy másik őselem, a víz is fontos szerephez jut. Kubában a hagyománynak megfelelően egy vödör vizet locsolnak ki az ablakon, hogy elűzzék a rossz szellemeket, és hogy még emlékezetesebbé tegyék a napot. Brazíliában aki teheti, annak célszerű lemenni az óceán partjára és hét hullámot átugorni (a hét minden napjára egyet), mert ez szerencsét hoz. Emellett ajándékot is adnak a víz istennőjének, ezért virágokat szórnak az óceánba. Puerto Ricóban nem bonyolítják túl az életet, a lényeg, hogy minél több edényt megtöltsenek vízzel, majd pontban éjfélkor kiöntsék az utcára a bejárati ajtón. A nápolyiaknak a víz nem elég. Ott a mai napig tradíció még, hogy szilveszter éjjelén az emberek a megunt, régi használati tárgyaikat egyszerűen kidobálják az ablakon keresztül az utcára.
Amint látod, rengeteg tőlünk idegen, fura szokás jellemző a világon a szilveszterhez kapcsolódóan. Most jöjjön közülük a legfurább, minden eddiginél legkülönlegesebb óévbúcsúztatási hagyomány.
SZILVESZTERI MIKULÁS
Törökországban szilveszterkor általában (adventi) gyertyát gyújtanak, és már hetekkel az esemény előtt feldíszített fával dekorálják a lakást! Mivel a muzulmánok nem ünnepelik a karácsonyt, így ott a piros szalag, a csengő, a fenyőfa és az ajándékok mind-mind az újév jelképei. Ebből fakadóan Törökországban természetesen a télapó is szilveszterkor jön!