Egy kattintással 75 lakásnyi energiát spórolunk a Tescókban

2021. március 26.

13 perc olvasási idő

Ne lepődj meg, ha kedvenc Tesco áruházad logóját nem látod kivilágítva péntektől hétfőig! A WWF Magyarországgal közösen mi is csatlakoztunk a Föld órája kezdeményezéshez, hogy együtt óvjuk bolygónkat. Ha teheted, vegyél részt az akcióban, kapcsolj le te is (valamit), tegyünk mindannyian az élhetőbb környezetért! Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója elmondja, mekkora segítség ez.

Mi, a Tescónál a szívünkön viseljük a környezetünk helyzetét és szeretnénk csökkenteni a klímaváltozás káros hatásait, ezért csatlakoztunk a WWF nemzetközi akciójához. Péntektől több mint 100 hipermarketünk tetején található logó és a parkolókban elhelyezett totem oszlopok világítását kapcsoljuk le hétfőig. Ezzel összesen mintegy 15.000 kWh villamosenergia fogyasztást takarítunk meg, ami 75 átlagos méretű lakás havi villamosenergia fogyasztásával egyenlő.* Csatlakozz te is a világ legnagyobb önkéntes akciójához, a Föld órájához – erre biztat Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

Miről szólt a Föld órája a kezdetekben?

A Föld órája eredetileg azzal a céllal indult 2007-ben Ausztráliából, hogy az éghajlatváltozásra és annak negatív hatásaira irányítsa bolygónk lakosságának figyelmét, egy év múlva pedig nemzetközi színtérre lépett. Március utolsó szombatján 20:30-kor idén is világszerte egy sor ismert épület és nevezetesség díszvilágítása alszik ki egy órára. A lekapcsolás szimbolikus – egy könnyen érthető és könnyen megvalósítható gesztus, ami az erőforrásokkal való takarékosságra, a felesleges fogyasztás visszafogására utal. A 60 percnyi sötétség új élményekre és gondolatokra is lehetőséget ad, ezért a Föld óráját többnyire közösségi programok, éjszakai séták vagy izgalmas beszélgetések kísérik. Bár a kezdeményezést a WWF indította útjára, a kezdetektől az volt a cél, hogy minél többen megszervezzék a saját akciójukat és alulról szerveződő, sokszínű kampánnyá alakuljon át, amibe vállalatok, egyesületek, települések vagy akár baráti társaságok is bekapcsolódhatnak a saját figyelemfelhívó akciójukkal.

Hogyan változott a Föld órája az évek során?

A Föld órája mára a világ egyik legnagyobb önkéntes akciójává lépett elő, és sok országban valamilyen konkrét környezetvédelmi kihíváshoz kötődik. Ezek a közösségi akciók nagyon változatosak: faültetés, erdővédelmi jogszabályok szigorítása, új szénerőmű elleni petíció és a fenntartható életmóddal kapcsolatos kihívások egyaránt teret kaptak az elmúlt években. A WWF-nél 2018 óta a természeti értékekre és azok megóvására, ezzel együtt pedig a fenntartható életmódra helyezzük a hangsúlyt. Ennek főleg az az oka, hogy amíg a klímaváltozással kapcsolatos figyelem és megértés örömteli módon sokat erősödött az utóbbi néhány évben, addig ugyanez nem mondható el a természet pusztulása és a környezetszennyezés kapcsán. Pedig bolygónk és a saját létünk szempontjából a természet egészsége legalább olyan fontos, mint a klíma egyensúlya.

Idén mikor lesz a Föld órája, és hogyan lehet csatlakozni hozzá?

Idén március 27-én 20:30-kor kerül sor a Föld órájára, és reméljük, hogy a vírushelyzet ellenére az akcióhoz most is sokan csatlakoznak. Személyes találkozókra ugyan most nem lesz lehetőség, de a lekapcsolásra és tudatosságra az otthonunk négy fala között is alkalmunk nyílik. Az idei üzenet arra biztat, hogy tudatosan és aktívan keressük a lehetőséget arra, hogyan tehetünk mi magunk a bolygónk védelméért: kapcsoljunk le, de tartsuk nyitva a szemünket! A Föld órája akkor a legerősebb, ha nemcsak teszünk a környezet védelméért, de ezt megmutatjuk másoknak is. Ennek egyik eszköze lehet az online csatlakozás a https://wwf.hu/cselekedj/foldoraja/ oldalon.

Mit tehetünk egyénként, hogy ne csak a Föld óráján legyünk környezettudatosak, hanem életmódunk is fenntarthatóbb legyen?

Ha az interneten rákeresünk a fenntartható életmód kifejezésre, elég gyorsan rájövünk, hogy tippek és fortélyok az életünk minden területére vonatkozóan tucatjával érhetők el – legyen szó az öltözködésről, a házimunkáról, a bevásárlásról, az étrendünkről vagy a szabadidőnk eltöltéséről. Nem mellesleg a környezettudatosság sokszor pénzügyileg is takarékos, hiszen elsősorban nem arról van szó, hogy vegyünk mindenből bio címkéset, hanem arról, hogy hogyan tudjuk csökkenteni a felesleges fogyasztásunkat, jobbat és épp elegendőt enni, megelőzni az élelmiszer-pazarlást, kiváltani a vegyszereket természetes anyagokra vagy épp csökkenteni a háztartási hulladék mennyiségét. A lehetőségek sora végtelen, és aki egyszer rákap a zölddé válás ízére, esetleg csatlakozik olyan online közösségekhez is, ahol megoszthatja a tapasztalatait másokkal, számára ez inkább egy izgalmas kaland lesz, nem pedig lemondás. És persze egyre többen vannak azok is, akik látják, hogy bár sok mindent megtehetünk a saját életünkben, igazán nagy változásokat a szabályozások, a gazdasági rendszerek, a vállalatok és a gazdaság átalakításával lehet elérni. Többek között ők azok, akik az adójuk 1%-át természetvédelmi szervezetek és programok támogatására ajánlják fel.

Mik a legnagyobb kihívások a természetvédelem területén Magyarországon?

Ha itthon a természetvédelemről beszélünk, akkor ne a kanadai ősfenyvesekre vagy az Egyesült Államok hatalmas nemzeti parkjaira gondoljunk. Hazánk nagy része kultúrtáj: szinte minden négyzetméteren – vagy most, vagy a múltban – valamikor volt tájhasználat. Őseink is vágtak fákat, legeltették a haszonállataikat, házakat építettek vagy feltörték a gyepet, hogy gabonát termesszenek – ahogy mi is. A természetvédelem nálunk nagyrészt arról szól, hogy hogyan lehet az erdők, a gyepek, a szántók művelését olyan módon átalakítani vagy mérsékelni, hogy maradjon elég tér és nyugalom a természet túléléséhez, gyógyulásához. Ha például az erdőkről beszélünk, fontos az új, őshonos erdők telepítése is, de a természet védelme szempontjából az lenne a legfontosabb, hogy minél több olyan erdőnk legyen, ahol egyáltalán nem vágunk ki fákat, vagy csak kis foltokban, egy-egy fa természetes kidőlését utánozva termelünk faanyagot.

Milyen célkitűzések mentén dolgozik a WWF Magyarország?

Az idén 30 éves WWF Magyarország munkája elsősorban arra irányul, hogy az erdőgazdálkodást, a vízgazdálkodást és a mezőgazdaságot hogyan lehet természetbarát fejlődési utakra terelni, emellett őshonos hazai nagyragadozóink – a hiúz, a farkas és a medve – és a gazdálkodók közötti konfliktusokra is igyekszünk megoldást keresni. Szeretnénk elérni, hogy a hazai védett erdőkben sokkal kevesebb legyen a favágás és hagyjunk érintetlenül területeket, amik a jövő vadonjai lehetnek. Azért is dolgozunk, hogy a folyók, az árvíz és a belvíz kezelésében ne az legyen a fő szempont, hogy minél gyorsabban elvezessük a vizet az országból, hanem az, hogy a vizesélőhelyek, kis tavak, mocsarak helyreállításával természetes módon tárazzunk vizet és így védekezzünk a nyári aszályok ellen. A klímaváltozás kapcsán fellépünk a természetromboló, rossz megoldások ellen (ilyen például a folyóvizeket tönkretevő vízerőművek építése), és terepi beruházásokon keresztül mutatjuk meg a természetben rejlő klímavédelmi lehetőségeket (például az őshonos erdők és gyepek szén-dioxid-elnyelő képességét). Nagyon sok párhuzamosan futó programunk van, amiről a wwf.hu weboldalon, a Facebook és Instagram és LinkedIn csatornánkon, illetve a médián keresztül is rendszeresen hírt adunk.

*(átlagos 200 kWh/lakás/hó háztartási fogyasztással; forrás: ELMÜ-ÉMÁSZ)

 

Alább láthatjátok az áruházakról készült fotókat: