Testszerviz percek: ezek az élelmiszeripar kedvenc alapanyagai

2021. november 11.

7 perc olvasási idő

Amikor leveszünk az élelmiszerbolt polcáról egy terméket, jó, ha tisztában vagyunk néhány fontos tudnivalóval a termék címkéjét olvasható összetevőkkel kapcsolatban.

Egyre többen szeretnének E-mentes élelmiszereket vásárolni. Fontos tudni, hogy E jelzése az élelmiszerekhez hozzáadott MINDEN alkotóelemnek van. A sónak is van E jelzése. Ezért fontos, hogy tudjuk, mi van a termékekben, ugyanis nem minden alapanyag rossz, kerülendő. Most azokról az összetevőkről lesz szó, amik bevitelét azonban érdemes mérsékelni.

Szója

A szója magas fehérjetartalmú, olcsó alapanyagnak számít az élelmiszeriparban. A magas terméshozam miatt jellemzően génmódosított változatokat termesztenek belőle. Legtöbbször egy termék fehérjetartalmának növelésére használják, azonban az ilyen feldolgozott termékeknek számos egészségügyi kockázata lehet.

Tudtátok, hogy a szójában olyan ösztrogénhatású anyagok vannak, amik a szervezetünkbe kerülve „összezavarják” a hormonjaink működését? Ez gyakori fogyasztása esetén ahhoz hasonló, mintha fogamzásgátló tablettát szednénk. (Ez nem jelenti azt, hogy a szójatermékeknek fogamzásgátló hatása lenne, csupán a hormonhatást szerettük volna érzékeltetni.)

Nem véletlen, hogy azokban az ázsiai országokban, ahol a szóját gyakran fogyasztják, ott nem porként, ipari felhasználással teszik, hanem fermentálják – erjesztik. Ilyen szója étel a tofu. A fermentálás során a szójában levő egészégünkre nézve kockázatos anyagok átalakulnak, elbomlanak.

Adalékanyagok, tartósítószerek

Az élelmiszeripar az adalékanyagokat az élelmiszerek érzékszervi tulajdonságainak javítására használja, illetve arra, hogy megnövelje azok eltarthatóságát és feldolgozhatóságát.

Ezeket az adalékanyagokat legtöbbször „E” betűvel és egy számmal jelölik nemzetközi megegyezés alapján, de gyakran megnevezik a használt vegyületet vagy odaírják, mire való az anyag. Az ilyen adalékanyagoknak az alábbi kategóriáit különböztetjük meg: színezékek, tartósítószerek, savanyúságot szabályozó anyagok, antioxidánsok, állományjavítók, ízfokozók, édesítőszerek, egyéb adalékanyagok.

Nem minden adalékanyag jelent egészségügyi kockázatot ránk nézve. A legjobb, ha mérsékeljük a tartósítószereket és más adalékanyagokat tartalmazó élelmiszeripari termékek fogyasztását.

Egyre több terméknél jelzik, hogy nem tartalmaz adalékanyagot, ízfokozót, mesterséges színezéket. Ezekből érdemes válogatni.

Ízfokozó, MSG

A szója mellett az egyik legelterjedtebb adalékanyagok közé tartozik az ízfokozó vagy más néven nátrium-glutamát, amit szoktak még MSG-nek és E621-nek is rövidíteni. Ez egy olyan anyag, ami az élelmiszeripar termékeinek az ízhibáit vagy éppen ízhiányát hivatott eltakarni, illetve a természetes ízt teszi még intenzívebbé.

Az E621 megnöveli az ízlelőbimbók érzékenységét, agy az ezzel készült élelmiszer, étel sokkal finomabbnak tűnik. A távolkeleti konyha kedvenc ízesítő anyaga. Függővé válhatunk ettől az ízélménytől és ezt kívánjuk újra és újra. Ezen kívül sóvárgást is kelthet az adott étel vagy élelmiszer után (például imádni fogja az ember a gyorséttermek ételeit).

Az ízfokozó vizet köt meg szervezetünkben, azaz kedvez az ödéma kialakulásának. Emellett arra készteti a hasnyálmirigyet, hogy a kelleténél jóval több inzulint termeljen, ami megnöveli az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.

Tipp: kerüljétek az ízfokozót tartalmazó ételeket, a gyorséttermeket ritkábban látogassátok, csökkentsétek a szója bevitelt, inkább a fermentált formát válasszátok.